Sokszor sok mindent lehetett már hallani annak okairól, hogy miért a lager sörök, azaz az alsóerjesztésű sörök uralják a hipermarketek polcait, de valójában mi lehet az oka?

Ahhoz, hogy ezt megfejtsük vissza kell mennünk a sör történelmi múltjába.

Az első sörök a korai Mezopotámiából származhattak, ahol is felismerték a magvakból spontán erjedt alkoholos ital jótékony és bódító hatását. Akkoriban nagy eséllyel csak elraktározott magvak véletlen erjedése okán készült a sör, ami persze a mai áttetsző, komlós italhoz egyáltalán nem hasonlított. 

A sörkészítés technológiája ebben a korai időszakban, nagyon keveset fejlődött, hisz a következő nagy lépést csak a német tisztasági törvény, a Reinheitsgebot eredményezett, ahol is először szabályozták, hogy miből készülhet sör és miből nem. Ennek gazdasági okai voltak leginkább, hisz ez a törvény csak az árpamaláta, komló, víz hozzáadását engedélyezte. Az élesztőt még akkor nem ismerték, így ez hivatalosan nem került bele a listába. A búzát pedig élelmezési okokból csak egyházi engedéllyel lehetett sörbe főzni, így maradt fent a német búzasör leginkább apátságoknak köszönhetően.

A sör készítése nem egy vészesen bonyolult folyamat, hisz a gabonák cukrosítása utáni erjesztést kell csak felügyelni, hogy nehogy véletlenül egy savanyú káposztához hasonló ízű maláta lé szülessen. Emiatt kerültek bele a komló előtt is olyan fűszerek a korai sörtípusokba, amik fertőtlenítő hatásukkal stabilizálták az erjedést. 

ERJESZTÉS- Hidegen vagy melegen a jobb?

Számos régióban pont a stabil erjedés biztosítása érdekében időszakosan készítettek csak söröket, pont úgy, mint a borászok manapság. Csakhamar kialakult, hogy a hűvösebb időszakokban kevesebb a veszélye a félreerjedésnek, így a tavaszi és az őszi sörfőzés lett jellemzőbb, minél nagyobb mennyiségű sört állítottak elő.
Ahol a sörfőzés kevésbé volt korlátozva, ott a helyben előállított sörök is meg tudtak hosszútávon maradni, így csakhamar kialakult egy kettősség Európa sörkultúrájában. 

Ez pedig a lager (alsóerjesztés-hidegen erjesztett) és az ale (felsőerjesztésű-melegebben erjesztett) sörök teljes szétválását eredményezték. Számos országban vannak még mindig átmenetek, ahol alacsonyabb hőfokon dolgoznak felsőerjesztésű élesztőkkel és fordítva (keller sör németországban pl.), de a környezeti hatások miatt csakhamar kialakult, az a tendencia, hogy a lager sör a nagyüzemek sörtípusa lett, az ale sör pedig kisebb regionális keretek között maradt mindenhol. 

A lager sör uralma.

Ahogy feljebb is írtam, a lager sör alacsonyabb hőfokon erjed, így a környezetben természetesen megtalálható baktériumkultúrák előfordulása is kevésbé valószínű, így stabilabban termelhető ezzel az eljárással.

Számos háború, egyre növekvő gazdasági jólét, növekvő populáció is a hatékonyság irányába lendített a sörtechnológia lagerek irányába történő elmozdulását. 

A XVI-XVII. század végére már a maihoz hasonló méretű főzdék is kezdtek kialakulni, így várható volt, hogy szépen lassan nagyobb területen kezdjék el értékesíteni a söröket a gyárak, ami újabb tapasztalat szerzéssel járt.
Rájöttek ugyan is, hogy az ale söröket nem lehet nagyobb távolságra elszállítani, csak ha jelentősen megnövelik az alkoholtartalmát a sörnek (belga sörök) és/vagy a komlótartalmát (IPA sörök). 

Természetesen maradtak olyan régiók, leginkább a britt szigeteken, ahol az ale sörök termelése és értékesítése a mai napig zavartalanul működik, de ehhez hosszú időszak politikai és gazdasági stabilitása kellett. Az angol ale söröket a mai napig csapolják cask hordóból, melybe kb. 2 hét erjedés után kerül bele élesztősen és a hordóban csapolás előtt 2-3 nappal nyugalmi állapotban ülepszik csak le, hogy csapolhatóvá váljon. Ezek a sörök 2-3 nappal a csapra kerülés után már többnyire nem fogyaszthatóak. 

Ehhez képest a lager sör szuper ellenállónak mutatkozott és sokszor hónapokon keresztül fogyaszható maradt.
Az Októberfeszt is ebből fakadóan született, hisz az új árpa aratása után muszáj volt az előző szüretből maradt árpát elfogyasztani, amiből sok sör készült, így volt mit innia a népnek.

Van-e így létjogosultsága az ale söröknek?

Hogyne lenne? Az ale sörök jelentősen ízesebbek, finomabbak, ha akkor kóstoljuk őket, amikor még frissek. Nyilván a lager söröknél is fontos a frissesség, de azok tovább maradnak hasonló ízűek, mint a felsőerjesztésű fajták.
Emiatt várható az a tendencia is, hogy Magyarországon hamarosan pár nagyobb sörfőzdén kívül csak kisebb Brewpubok és sörfőzdék fognak felsőerjesztésű élesztővel dolgozni, hisz a rövid értékesítési láncokban könnyebben biztosítható a frissesség.

Ha érdekel téged mi az a Brewpub és miért most kezdődik az igazi sörforradalom, olvasd el a következő cikket:
https://csuporsor.blog.hu/2023/10/12/_1_most_kezdodik_a_sorforradalom_igazan_a_kezdetektol_a_jelenig