Sokunk fejében élhetnek romantikus gondolatok, amiket gyermekkorunk meséiből merítkezve boldogan idézünk fel.
Dávid harca Góliáttal, a kis királyfi legyőzi a gonosz nagy sárkányt és a jó mindig győzedelmeskedik a rossz felett.

Mire felnövünk megtanuljuk, hogy a dolgok sokkal árnyaltabbak tudnak lenni a valóságban. Nem tudjuk ki is a gonosz, néha Góliát jobbnak tűnik, mint Dávid, néha pedig a sárkány ereje kell ahhoz, hogy túléljünk.

Mitévők is legyünk kisvállalkozóként/kisüzemi sörfőzdeként, ha azt tapasztaljuk, hogy életképtelenek vagyunk a multik ledominált piacán?

A nagyvállalatok bár erősek az érdekérvényesítésben és méretükből fakadóan tudnak áldozni olyan kiadásokra is, amikre a kicsik nem, de a nagyok lomhák, vízfejűek sokszor és lassan alkalmazkodnak a változásokhoz.

A sörpiacon is láthattuk mennyi időbe telt nekik, amire reagáltak IPA és gyümölcs sörökkel a kisüzemek sörszortimentjére. Egy dolgot viszont nem szabad elfelejteni. A lomhaság nem csak az alkalmazkodó képességükben mutatkozik meg, hanem a csőd fele vezető úton is. Amíg egy kisüzem hónapról hónapra képes összeomlani gazdaságilag és a bezárás mellett dönt, addig a sörgyárak éveket is ki tudnak gazdálkodni (többnyire a multinacionális anyavállalatuknak hála) úgy, hogy az éves zárásnál veszteséget kell elkönyvelniük.

Fontosak egyáltalán a kisvállalkozások és a kisüzemek valójában?

Ha arra gondolunk, hogy egy országnak, gazdaságnak vagy társadalomnak mi okozza a nagyobb hasznot, akkor a nagyvállalatok termelékenysége, árversenyben való erős részvétele elsőre messzemenően hatékonyabb működést mutat, mint a kisvállalatoké. Az alapanyagok nagy mennyiségű beszerzése és a tömeggyártás alacsonyabb árú, jobban hozzáférhető termékkínálattal sokkal nagyobb tömegeket tud kiszolgálni, mint a kisüzemek. 
Ezért kimondható lehetne, hogy minél több hatékony nagyüzem van, annál nagyobb társadalmi rétegek élhetnek viszonylagos jólétben, gazdag kínálattal.

Jólét vagy csak a jólét látszata? 

Minden nap jut kenyér, tej, felvágott, zöldség... Gondolnánk mi, de mit is kapunk valójában?

A nagyüzemi technológiák a gyártáshatékonyság mellett a tartósélelmiszer iparát erősítik, mivel minél több terméket állítasz elő, annál több idő lesz, amíg eljut a fogyasztóhoz az adott árú, így szükségszerűen tartósítani kényszerülnek az üzemek. 

Milyen tartósítási eljárások léteznek?

A legősibb és legegyszerűbb eljárások a sózás/fűszerezés, fermentálás és a füstölés/szárítás. Nyilván ahol lehetőség volt téli időszakban jeget gyűjteni, ott akadt kezdetleges hűtéstechnológiai eljárás is, amivel sok olyan dolgot lehetett tartósan megőrizni, amit máshol nem. 

A korai tartósítási eljárásokkal alakulhatott ki az emberiség domináns étkezési szokása, hisz pár tízezer év alatt csak azok az élelmiszerek maradtak meg a menünkön, amiket ezekkel az eljárásokkal tartósítani lehetett. 

Mostanság viszont már számos új technológia adott, melyek közül a pasztőrizálás/hőkezelés és a tartósítószerek használata a legelterjedtebb. 

Ezeket az eljárásokat alkalmazza a söripar is, amely bár kevesen tudják, de csak egy emberöltő időtávban érkezett meg a termelési technológiák közé. Előtte a sört minél frissebben próbálták értékesíteni, így a termelés is jobban követte a fogyást. Azóta besegítettek a pasztőrözés mellé a szűréssel is a gyárak, így gyakorlatilag minden probiotikus, hasznos és finom összetevőt kiveszik a sörnek, hogy utána egy évig állhasson a polcokon minden utcasarkon, kis és nagykereskedésben.

Győzhet-e a kisüzem?

Nagy esély van arra, hogy a győzelmünk pont a gyengeségünkből fakad, avagy a nagyüzemek érdek alapú működése profitábilitás híján szépen lassan gyengülhet és lyukak keletkezhetnek a piacon, amit mi kitölthetünk, de sajnos ez annyira kis teret enged nekünk, hogy belepusztulunk, ha ezt akarjuk kivárni.

Győznünk kell! De hogyan?

Szokták mondani, hogy sok lúd disznót győz, de hogyan is tud ez megvalósulni? 

Ahogy korábban is említettem a kisüzemek sok szempontból nem tudnak versenytársai lenni a gyáraknak, ez igaz a minőségre is, amiben fejlődni kell és fejlődünk is, hisz egyre több a tapasztalt sörfőző mester hazánkban, de ennek a számnak még nőnie kell, hogy minden kisüzemben legyen olyan szakember, aki képes a vásárlóig eltuszakolni azt a minőségű terméket, amit megálmodott.
Sajnos jelenleg a megújult sörpiac fiatal életkorából fakadóan nagyon kevés az elegendő szakmai tapasztalattal rendelkező sörfőző Magyarországon, hisz a legtöbbjük csak 4-5 éve dolgozik a söriparban. Látható már a rotáció is az sörfőzdék között, ami nyilván bérfejlődéssel is jár, így viszonylag gyorsan tud cserélődni és frissülni a tudása a szakmának, ami segít ebben a fejlődésben. 

Gerilla sörfőzők

A szakmai fejlődés munkaerőpiacon történő működése mellett az újítás és a forradalmi működés utolsó igazi védőbástyáját a bérfőzők létezése jelenti. Ők olyan sörfőzők, akik nem ruháznak be üzemre, inkább márkát és sörreceptet fejlesztenek. Itt olvashattok többet róluk egy korábbi cikkemben.

Jelenleg 20-25 ilyen tevékenykedő csoportosulást vagy egyszemélyes harcost ismerünk, akikről még írni fogunk, szóval érdemes követni a blogot, ha érdekel a téma és esetleg szeretnéd megkóstolni a söreiket, amire igyekszünk lehetőséget adni minél hamarabb.

Támogatás nélkül nem megy

Hiába a javuló minőség, hiába jönnek sorra egyre jobb és jobb sörök, nélkületek nem megy.
Nélkületek, az olyan emberek nélkül, akik nyitottsága és minőség iránti vágya újra és újra bizalmat kölcsönöz felénk és általatok fent tudunk maradni. 

Tudjuk, hogy többen is segítenétek az ügyünket, de itt jön egy hátráltató tényező. Egy kisüzem kompromisszumok nélkül képtelen felvenni bármiféle árversenyt a gyárakkal szemben. 
Az igényesen előállított sörök, kiváló alapanyagokból mindig is drágábbak lesznek a nagyüzemi termékekhez képest. 
Szokták mondani, hogy az ember a pénztárcájával választ. Ebben van igazság és teljes mértékkel megérthető. 

Mi, sörfőzdék ezzel két dolgot tudunk tenni. Az egyik, hogy elindulunk a gyárrá válás útján, amivel csökkenthetjük a járulékos költségeket, a másik pedig az, hogy lokálisan, logisztikai és csomagolóanyag költség nélkül értékesítünk, ami amúgy jelentős részét képezi a kisüzemi sörök árának. 

Ez a cikk az előző cikkünk folytatása, amit itt találtok meg.

FOLYTATÁS HAMAROSAN!
KÖVESSÉTEK BE A BLOGOT ÉS A FACEBOOK OLDALUNKAT IS, HOGY ÉRTESÜLJETEK A MEGJELENÉSEKRŐL!

FACEBOOK OLDALUNK