Rég nem jelentkeztünk már, amiért bocsánatot kérünk, de talán nem is baj, hisz eléggé gyerekcipőben járt még akkor a tudásunk ebben a tekintetben, amikor elkezdtük ezt a blogot, azóta sokat olvastuk más, profibb bloggerek írásait és tanultunk belőlük.

Talán furcsa lesz, hogy ezzel a topikkal jövünk vissza, de fontosnak tartjuk, hogy pár dolgot tisztázzunk a magyar sörpiacon.

Jelenleg három nagy vonala létezik a sörfőzésnek, több alponttal kiegészítve:

NAGYÜZEMI, KISÜZEMI, HÁZI SÖRFŐZŐ:

Ezen belül is fel lehet tagolni a menüpontokat a következő képpen:

NAGYÜZEM:

Gyárak, Konszernek:

Itt olyan gazdasági céllal üzemeltetett sörgyárakról beszélhetünk, akik általában egy nagy nemzetközi vállalat irányítása alatt, piaci részesedés megszerzése céljából termelnek.
Példák: Heineken Hungary- Soproni, Asahi- Dreher, AbInbev (Anhausser-Busch InBev)- Borsodi
Ezek a helyi termékek termelése mellett gyárthatják egy adott országban más, a konszern alatt működő más márkák sörét is, mint a Borsodi a Kozel világos és barna sörét, stb.
Itt sajnos a piaci pénztárcához mért széles réteg lefedése a cél, ami miatt ezek a sörök készítése sokszor jelentős mértékben eltér a természetes sörfőzés folyamataitól. (Kukorica használata maláta helyett is, enzimek, rövid érlelési idő, erjesztési kapacitás növelése magasabb alkoholtartalmú, majd visszahígított sörökkel.)
A piaci árérzékenységből fakadó buborék jellemzi, mely ördögi kört alkot és csökkenti a konszernek minőségérzékenységét, a piaci lefedettség érdekében.

Sörgyár, Sörüzem:

Jelenleg ennek a kategóriának egy szereplője van az országhatáron belül, ez a Pécsi Sörfőzde, mely a frissen (valószínű saját érdekeknek köszönhetően) változtatott jogszabályok szerint már kedvezményes jövedéki-adót megfizetni köteles sörfőzdék közé tartozik. Ezt neveznénk kisüzeminek, de aki már járt ott vagy látta, az tudja, hogy csak jogszabály szerűen nevezhető kisüzemnek ez a sörfőzde.
Ez a kategória igen csak gyakori és sikeres a Morva és Germán vidékeken, melynek velejárója, hogy egészséges versenypiac született mind Csehországban, mind Németországban, így a sör minősége sok helyzetben nem, hogy romlott, hanem még javult is. (Ha több ilyen lenne hazánkban, a „Sörforradalom” se lenne ilyen sikeres.)
Itt a sör minősége már szempont, néha egész kiváló láger söröket találhatunk szortimentjükben.
Fontos megemlítenem, hogy termelésoptimalizálás céljából a felsőerjesztés (ale sör) nem gyakori az ilyen méretű főzdékben, bár a már említett sörforradalom kitermelt magából pár olyan gyárat, aki ezzel a kapacitással bír, mint pl. a skót BrewDog sörfőzde vagy az amerikai Sierra Nevada.
Sajnos a piaci pénztárca nem erősíti ezeket a sörfőzdéket, így a legkiválóbb söröket valószínű nem ilyen sörgyárak szortimentjéből tudjuk kiválasztani.

KISÜZEM:

Tradicionális, avagy kézműves sör:

https://www.facebook.com/Kis%C3%BCzemi-S%C3%B6rf%C5%91zd%C3%A9k-Egyes%C3%BClete-945944838766423/

Sok vita folyik a kisüzemi sörfőzdék megnevezése körül, mivel van aki a germán-morva lager piacot erősíti kiváló alsóerjesztésű söreivel és vannak, akik majdnem kizárólag felsőerjesztésű avagy ale típusú vonalat képviselnek.
Hazánkban a rendszerváltás után több, mint 300 sörfőzde nyílt, mely a gyári silány minőségű sörökkel ellentétben saját, jobb minőségű lager sör készítésébe kezdett.
Ezek közül jelenleg már csak kb. 20 sörfőzde üzemel, mint a Fóti, Mister, Szent András Sörfőzde, Rizmajer, stb. (Elnézést, ha valakit kihagytam, nem szándékos volt.)
Ez sajnos a szakmai és üzleti tudás hiánya miatt történhetett meg, mivel a bizonytalan minőségű sörök, kicsi, sokszor családi befektetésből épített sörfőzdékben történt, amit könnyen tiport maga alá a három nagy sörkonszern, amiket már említettünk, mind szolgáltatás, mint termékminőség szintjén.

Kraft/Craft/Újvonalas:

https://www.facebook.com/kraftsoregyesulet/

https://www.kraftsoregyesulet.hu/

Nehéz lesz ezt a kategóriát bizonyos érdekek és emberek megsértése nélkül leírni, pedig az átlag fogyasztó számára fontos látni a háttérben zajló eseményeket.
Az angol Craft-beer kifejezés az amerikai újvonalas sörfőzés, avagy amerikai sörforradalom közreműködésével született meg. Ez olyan sörtípusok újragondolását jelentette, mint az India Pale Ale, Russian Imperial Stout, stb. Hazánkban ezt szinte rögtön lefordították az akkor szárnyukat nyitogató régi-vonalas sörfőzdék a „kézműves sör” kifejezésre.
Ekkortájt született meg Bart Dániel (Főzdefeszt, Élesztőház) és Gyenge Zsolt (Fóti Sörfőzde) szerelemgyermeke, a Keserű Méz nevű sör, mely magas komlóhasználatával kidomborodott az addigi lager sörök világából. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a háttérben mozgolódott Kővári Gergely is, aki először bemutatta a Craft-beer újvonalas képviselőit a hazai sörkedvelőknek, és az ő művészneve alatt (Armando Ochoa) fémjelezhető az ország első IPA-ja, a Grabanc.
Ezután megállíthatatlanul elindult valami, ami pár év alatt vitákat is szült, hogy ki és mi is a kézműves sörfőzés és ki az amerikai craft meghonosítója.
Nem sok kellett, hogy felmerüljön a kérdés: "Kézműves vagy Kraft"?
Ebben a helyzetben született meg a KRAFT sör egyesület, mely az amerikai craft-beer mozgalom sörtípusait tartja a sörforradalom igazi szereplőinek, egyúttal lefektetett egy minőségi alapelvet, mellyel, magas követelményekkel karöltve olyan társulást alkotott, mely elválasztja magát a piac többi szereplőjétől.
Sajnos, ahogy az lenni szokott se a „kézműves” kifejezés nem felel meg igazán a valóságnak, hisz elég kevés lépését csinálják kézzel a sörfőzők a procedúrának, valamint sokszor a Kraft mozgalomba tartozás se garantálja egy termék minőségét. (Sokszor raktározási hiba, máskor alapanyagcsere miatt futhat bele az ember változó minőségű termékekbe. Ezen fontos lesz fejlesztenie az Egyesületnek!)

Bérfőző/Gypsy brewer/Vándorsörfőző/Contract Brewer:

Ez a legizgalmasabb kategória, hisz több felé lehet ezt is szabdalni bizonyos szempontok alapján.

Lássuk is, mi hogyan látjuk ezt:

Bérfőző/Rental Brewer:

Olyan márka, sörfőző vagy sörmárka, esetleg söröző, akik a recept készítésében és a sör készülésében többé-kevésbé passzív szerepet vállalnak, számukra a termék elkészülése a fontos, mivel leginkább gazdasági okokból gyártatnak sörfőzdékkel terméket.
Ez jelentheti azt is, hogy a sörfőzde árai alatt tudjanak a bérfőzői díj és az alapanyag ár ellenében egy saját márkát alkotni, melyet egy sörözőben értékesítenek vagy egy értékesítői körön keresztül üzletláncokba/boltokba forgalmaznak tovább. (Pl. Neked Csak Dezső- Dezső Vére, stb.)
Ebben a vonulatban sokszor sörfőző sincs a márkák mögött, a recept elkészítését az aktuális sörfőzde sörfőzőjére bízzák avagy a bérfőzővel alkotják meg közösen. Egy szó mint száz, legtöbbször a bérfőző maximum házi körülmények között készített mintát a kívánt sörből.

Vándorsörfőző: (A kifejezés modern értelmében.)

Erre a kategóriára is van pár példánk itthon, mint a Hara’Punk sörmárka, akik egy időben minden sörüket másik sörfőzdében főzték le. Ez azt is jelentette, hogy csak nagyon ritkán és a legvégső esetben készült egy adott sör kétszer, két külön sörfőzdében, mivel minden sörfőzdének változóak az adottságai, így meglehetősen nehéz reprodukálni a termékeket.
Így összefoglalva a vándorsörfőző fix. repertoárral rendelelkező sörfőző avagy sörmárka, akik sörfőzdék között vándorolva készítenek szortiment söröket.

Gypsy Brewer/Cigány??? sörfőző:



https://vinepair.com/wine-blog/what-is-gypsy-brewing/

Majdnem megegyezik a vándorsörfőző leírásával, egy nagy különbséggel. A Gypsy brewer nem maga fektet be, ha igen, akkor is csekély önrésszel, valamint nem célja állandó szortimentet alkotni, ami azt jelenti, hogy nincs a termelésében kötöttség.
Erre jó példa nálunk a Kohatu sörmárka, melyet a Budapest Beer Week egyik főszervezője és alapítója képvisel.
Talán nem pontos a leírásom és véleményezhető is, mivel annyi fajta struktúra létezik a világban, hogy egyiket se lehet pontos határok közé szorítani.

Contract Brewing/Brewer:

https://www.nerdwallet.com/blog/small-business/contract-brewing/

Magyarul annyit jelent ez a kifejezés, hogy szerződéses sörfőző/sörfőzés.
Ez talán az egyik legkötöttebb kategória, hisz itt egy sörfőző/sör márka leköti magát egy főzdéhez, melyben saját maga készíti a söreit, a sörfőzde tulajdonos beleegyezésével.
Itt már nem csak receptúra és technológiai irányvonalak előre meghatározása történik, hanem a sörmárka sörfőzője önmaga hajtja végig az összes technológiai lépést önmaga, a sörfőzde rezidens sörfőzőjének segítsége nélkül.
Ezzel, mint egy átvállalja a felelősséget a sörfőzdétől, ami a sör minőségét illeti.
Mi a Csupor Craft Beer-nél próbáltuk mindegyik struktúrát, de ebben találtuk meg leginkább magunkat, még ha ez is a legnehezebb és a legtöbb buktatóval járó megoldás, akkor is.
Talán emlékezhettek páran, hogy előfordult probléma a söreink minőségével annak idején. (A teszt/próbahordókat nem ide értjük, ott előre tisztában voltunk, hogy előfordulhat, hogy nem tökéletes a sör minősége, ezért hívtuk teszt/próbahordóknak.)
Ez az időszak volt, amikor kísérleteztünk és tanultunk. Sajnos sokszor a saját hibáinkból kellett tanulnunk, ami által elveszíthettük a bizalmat irányotokból, de nagyon kellett ahhoz, hogy felhalmozzuk azt a tudást, ami kevés sörmárkának adatik meg.
A Contract Brewer áll legközelebb egy saját sörfőzde üzemeléséhez, hisz egy-két adminisztrációs vonal kivételével a teljes sörmárka működéséhez szükséges munkafolyamatot a sörmárka képvisel és visz végbe.

HÁZI SÖRFŐZŐ/HOMEBREWER:

https://www.facebook.com/Csupor-Homebrew-Club-514965188903621/

https://www.facebook.com/groups/elsosor/?hc_ref=ARSL5KPinQppD8sVLUrwg-T5dQ-HJn4eGuLqd3NyfD579n3QlLpnrjOlI7IeUum1QvU

A házi sörfőzés bármennyire furcsán hangzik az otthon készült söröket jelenti.
Mivel 2012.01.01. óta legális évi 1000l házi sör előállítása, így gombaszerűen nőttek ki sörmárkák is az otthon sörfőző kalandorok közül. (Ilyen a Csupor Craft Beer is.)
Nagyon sokan házilag kezdték a világpiac craft-beer szereplői közül, ami egy szerencsés vonal, hisz ilyen körülmények között is kiváló sörök készíthetőek.
Ennek példája is az IPA és Russian Imperial Stout típusok elterjedése is, melyeket könnyedén el tudunk otthon készíteni úgy, hogy bárki megirigyelje. Sajnos ezek a típusok kis és nagyüzemben nem a legköltséghatékonyabb sörtípusok, így sokszor csalnak a kis és nagyüzemek és IPA helyett APA-t, RIS (Russian Imperial Stout) helyett egy Robust Portert vagy csak egy Double Stoutot készítenek.
Emiatt tűztük ki célul a Csupor Craft Beer-nél, hogy újra és újra megreformáljuk a házi sörfőzést hazánkban és megpróbálunk mindenkit rávenni, hogy legalább egyszer próbálja ki otthon!

+1: SPONTÁN ERJESZTÉSSEL DOLGOZÓ SÖRFŐZDÉK:

És itt a következő és egyben utolsó sörkategória, melyre szinte semmi nem igaz, amit eddig leírtunk a nagy kategóriák közül, tekintve a legkülönlegesebb technológiájú sörfőzde struktúra.

Ezek a sörök sok esetben közelebb állnak a borkészítés tudományához, így ezt most nem is fejteném ki, majd ősszel egy szélesebben kifejthető bejegyzésben, akkor úgy is lesz külön okunk rá!!! (De erről még nem mondhatunk semmit!)



Reméljük sok embernek adtunk felvilágosítást, mi hogyan működik a sörfőzdék világában, ha van kérdés bátran írjátok meg! J